n�zz�nk n�h�ny aut� t�rt�neti �s fejleszt�si �vsz�mot:

1786. Murdock (angol) g�zaut�

1831. Gorni - (angol) g�zkocsi

1837. Thomas Davenport patkol�kov�cs USA - villanymotor- villanyaut�

1867. benzinmotor Nicolaus August Otto

1897. dieselmotor -- Rudolf Diesel

1875. Siegfried Marcus osztr�k m�szer�sz -benzinmotoros aut�

1886. Karl Benz h�romkerek� benzinmotoros kocsi, 1000 kcm. Motor 0,87 ps, 15 km/h.-faker�k.

1889. Daimler - k�thengeres V benzinmotor, n�gyker�k, 565 kcm, 1,65ps.

1899. FIAT 3,5 HP TIPE 679 kcrn, 4,2 ps, 35 km/h

1900. Mercedes 5900 kcm, 35 ps, 86 km/h

1900. ir�ny�t�bot helyett korm�nyker�k

1900-1902 �ltal�noss� v�lik a soros, n�gyhengeres benzinmotor �p�t�si m�d

1902. Az amerikai Packard szabadalma a H form�j� sebess�gv�lt�si m�d

1903. B�nki-Csonka f�le benzinporlaszt�

1905. A francia Mors sz�lv�d��veget �p�t a kocsij�ra

1906. Romert Bosch nagyfesz�lts�g� m�gneses gy�jt�s

1910. Ablakt�rl�

1912. Az amerikai Cadillac-n�l elektromos ind�t�motor �s vil�g�t�s

1913. Egyenl�re csak versenykocsikn�l hidraulikus f�k

1919. az amerikai aut�gy�rt�sban az ellen�rz�m�szerek bels� vil�g�t�sa

1924. Utast�r f�t�se, kr�md�sz�t�sek,

1924. Wankelmotor - Felix Wankel

1929. aut�r�di�.

1938. Az amerikai Packard-n�l l�gkondicion�l�.

Ebbe a teljess�g ig�nye n�lk�li k�pbe kell elhelyezni Henry Fordot, Galamb J�zsefet, �s a T-Modellt.

Detroiti otthon�ban 1896-ban �p�tette Henry Ford az els� aut�j�t 1901.-ben � �s csapata gy�ztes versenyaut�t �p�tett, ezen felbuzdulva ez �vben m�g tov�bbi k�t versenyaut�t �p�tettek. 1903-ban megalakult a Ford Motor Compani, �s l�trej�tt a t�megc�lokat szolg�l� N modell. A hatalmas sikert szerz� aut� az N Modellt lev�lt� Az aut� t�rt�nete 1906-ban kezd�d�it, amikor a Ford m�vek els� f�m�rn�k�nek, Galamb J�zsefnek a rajzasztal�n megsz�lettek a modell tervei. 1907. okt�ber�ben kezd�d�tt a gy�rt�s. A tervez�k egy olyan aut�t �lmodtak, ami olcs�, mindenki sz�m�ra el�rhet�, megb�zhat�, k�nnyen jav�that� �s vezethet�T Modell lett.

A kocsi �sszt�mege 540 kg volt, egy n�gyhengeres, 2879kcrn-es, v�zh�t�ses benzinmotor hajtotta. A hajt�m� bolyg�kerekes volt, a sebess�gv�lt�s ped�llal t�rt�nt. Az el�rhet� v�gsebess�g 70 km/h feletti, a fogyaszt�s 10 liter/100 km volt. Gy�rt�s�hoz h�kezelt f�meket, �s van�diumot is haszn�ltak.

A bor�t�lemezek nagy r�sze m�lyh�z�ssal �s nem k�zi kalap�l�ssal k�sz�lt. A maga idej�ben rendk�v�l modern g�pkocsinak sz�m�tott. R�vid id� alatt ez a modell lett az amerikai n�paut�. Beceneve kedvesked� �v�d�ssel a 'TIN LIZZIE' (B�dog B�ske) volt.

Az elad�sok folyamatosan n�vekedtek. 1909-ben 10 ezer darab, 1914-ben 250 ezer darab 1915-ben 500 ezer darab 1922-ben 900 ezer darab 1923-ban 2 milli� darab �s 1927-ig 15 milli� T-Ford sz�letett. Megb�zhat�s�g�t mutatja, hogy az ezredfordul�n (2000-ben) m�g t�bb mint 100.000 darab volt �zemk�pes

A h�szas �vekben a vil�g �sszes szem�lyaut�j�nak a fele Ford volt!

A gy�rt�s darabsz�ma 1913-t�l n�tt ugr�sszer�en, ugyanis a szint�n Galamb J�zsef tervei alapj�n k�sz�lt fut�szalagos gy�rt�sm�d nagym�rt�kben n�velte a termel�kenys�get. Kezdetben 1 percenk�nt, a cs�cson 10 m�sodpercenk�nt k�sz�lt el egy T- Modell.

Az els� id�ben minden T-Modell fekete volt, mert ez a fest�k sz�radt a leggyorsabban. Ezzel kapcsolatban az az anekdota j�rja, mely szerint nagyon olcs�n, nagy mennyis�g� fekete fest�kre tett szert Ford, �s emiatt lettek a T-Modellek feket�k. �ll�t�lag kijelentette: vev�ink minden sz�nig�ny�t ki tudjuk el�g�teni, ha fekete kocsit rendelnek.

A gy�rt�s utols� �v�iben megfiatal�tott�k a B�dog B�sk�t, kr�mozott h�t�r�csot kapott, sz�rke, k�k �s s�rga sz�nekben is forgalmazt�k. Gy�rtott�k k�t, �s n�gy�l�ses, nyitott �s z�rt, pick-up, s�t kisteheraut� v�ltozatian is.

Az �ra az els� p�ld�nyoknak 1908-ban 850, 1925-ben m�r csak 250 doll�r volt.

Olyan k�nny� volt vezetni, hogy az Egyes�lt �llamok n�h�ny �llam�ban a szok�sosn�l alacsonyabb szint� jogos�tv�nyt adtak a vezet�s�hez.

A versenyp�ly�kon is bizony�tott. 1909-ben a t�bb mint 4000 m�rf�ldes New York - Seattle derbin gy�z�tt. A k�s�bbiek sor�n is t�bb gy�zelem �s sebess�gi cs�cs f�z�dik a nev�hez.

Ezekben az �vekben a konkurensek Cadillac, Buick, Olds, Chevrolet nagyon el�ret�rtek. A Fordnak is v�ltani kellett. 1927 elej�n le�ll�tott�k a T-Modell gy�rt�s�t, �s ez �v v�g�n az �j A-Modellel jelentek meg a piacon.

1999-ben Las Vegasban egy nemzetk�zi zs�ri a k�z�ns�g bevon�s�val a Ford-T modellt v�lasztotta az �vsz�zad aut�j�nak.

Ez az aut� forradalmas�totta az aut�iparban t�meggy�rt�st.

Sokan mondj�k, hogy a T-modelln�l egyetlen aut� sem volt nagyobb hat�ssal az aut�z�sra.

Hatalmas n�pszer�s�gnek �rvendett, megb�zhat�s�ga, k�nny� jav�that�s�ga, egyszer� vezethet�s�ge, nem utols� sorban az alacsony �ra miatt. Megalkot�s�ban el�v�lhetetlen �rdemeket szerzett t�puskonstrukt�re, a mak�i sz�rmaz�s� Galamb J�zsef.